Ti az Egyház kincsei vagytok

Ti az Egyház kincsei vagytok – Jubiláló házaspárok újították meg ígéretüket Győrben

Veres András megyéspüspök szeptember 2-án szentmisét mutatott be a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomban a Győri Egyházmegye azon jubiláló házaspárjainak részvételével, akik idén ünneplik szentségi házasságkötésük kerek évfordulóját.A szentmise keretében mintegy száznyolcvan házaspár újította meg ígéretét. Hasonló ünnepre még nem került sor a Győri Egyházmegyében – ez volt az első alkalom, hogy egyházmegyei szinten szervezték meg a jubiláló házaspárok hálaadását, hagyományteremtő szándékkal.

A szentmise keretében mintegy száznyolcvan házaspár újította meg ígéretét. Hasonló ünnepre még nem került sor a Győri Egyházmegyében – ez volt az első alkalom, hogy egyházmegyei szinten szervezték meg a jubiláló házaspárok hálaadását, hagyományteremtő szándékkal.

Veres András püspök szentbeszédében kiemelte: az ember elemi szükséglete, hogy szeressen és szeressék, az egyik elválaszthatatlan a másiktól. Nem élhetünk szeretet nélkül, nem lenne méltó emberségünkhöz. Emberségünk lényege a szeretet ajándékában áll. A szeretet általában fontos az emberi kapcsolatainkban, de van egy olyan dimenziója is, amely kizárólagosságot, hűséget igényel. Miként Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: a szeretet csak ott lehetséges, ahol a döntés visszavonhatatlan. A család elképzelhetetlen hűséges házasság nélkül: a gyermekek számára a szülők feltétel nélküli, hűséges, áldozatos szeretete biztosítja azt a környezetet, ahol gond nélkül, a szeretetet, az áldozatkészséget elsajátítva tudnak növekedni, fejlődni.
Elmélkedésében a főpásztor kitért arra is, hogy az ember szeretetében mindig hiányos: bármennyire szeretnénk őszintén, odaadóan, áldozatkészen szeretni, mindig valami hiányt érzünk szeretetünkben. Ami azonban emberi bűneink, gyengeségeink következtében hiányzik szeretetünkből, azt Isten pótolja kegyelmi ajándékaival, amelyek által a férfi és a nő kapcsolatát is megerősíti. Semmilyen emberi szerződés nem képes pótolni az istenhitben megélt kölcsönös szeretetet, a szentségi házasságot – hangsúlyozta a megyéspüspök, aki rámutatott: A házasulandók gyakran jogi szerződéseket kötnek vagyonra, ingatlanra, bebiztosítva saját helyzetüket arra az esetre, ha a kapcsolatuk mégsem működne. Ebből a gesztusból hiányzik az odaadó, önfeláldozó szeretet.
Ezt követően Veres András püspök a házasságot fenyegető külső és belső veszélyekre hívta fel a figyelmet. Kiemelte: léteznek olyan ideológiák, amelyek megpróbálják aláásni Isten törvényét, a házasság szentségét, ilyen a nyitott házasságot hirdető eszme, amely szerint figyelmen kívül lehet hagyni a házastársi hűség követelményét. Vannak, akik puszta formalitásként tekintenek a házasságkötésre. A külső, látszólag a könnyebb út választására sarkalló kísértések mellett jelen vannak az emberi bűnökből, gyengeségekből, esendőségből fakadó nehézségek, feszültségek. A házastársak életében a kapcsolatban felmerülő bizonytalanságok idején az Isten iránti bizalom, az Istenbe vetett közös hit, a kölcsönös szeretet segít kiutat találni a válságból. Az Úr megbocsátja bűneinket, és nekünk is ezzel az irgalmas, mindent megbocsátó szeretettel kell a másik felé fordulnunk, ahogy Jézus tanította. Akkor biztosan nem lesz olyan nehézség, amelyet ne tudnánk Isten segítségével, az irgalmas szeretet által legyőzni. Minden egyes leküzdött nehézség megerősíti a kapcsolatot. Isten felbonthatatlannak rendelte a házasságot, mert csak így szolgálja a házastársak és a gyermekek javát.
A főpásztor köszönetet mondott a házaspároknak hűségükért, életpéldájukért: „Szeretném megköszönni mindnyájatoknak, hogy vagytok. Ti vagytok a világ világossága, ti vagytok a föld sója, ti hegyre épült város vagytok, amelyet nem lehet elrejteni. És ma különös módon szükség van erre, hogy világoskodjatok életpéldátokkal, hűségetekkel, áldozatosságotokkal abban a világban, amely nem akar ezekről az értékekről tudomást venni.” A főpásztor arra bátorította a jubiláló házaspárokat: a Kossuth-díjas íróhoz, Németh Lászlóhoz hasonlóan készítsenek mérleget a közösen megélt tapasztalatokról. Németh László így vallott feleségének házasságukról: "Három közös alkotás őrzi az együtt (...) végigküzdött évtizedek eredményét. Az első: a család. (...) Másik közös alkotásunk, mely nem sokkal több jogon viseli, mint lányaink, csak az én nevemet: a mű. (...) De akármilyen szép a család, jelentős a mű, legcsodálatosabb közös alkotásunk mégis: a viszonyunk. (...) Így lépünk át az ötödik közös évtizedbe, melyről nem tudjuk, mikortól lesz csonka, holtbiztosan még azt sem, melyikünkre ragasztja az özvegy nevet; egy a biztos, hogy az eddiginél is nagyobb szükségünk lesz benne egymás melegére."
A család és az életpálya mellett a legszebb alkotás a házastársak kapcsolata. Ezért érdemes egyre több áldozatot vállalni, ezt figyelemmel ápolni, egymást szeretettel segítve az üdvösség útján. „Adjon ehhez Isten mindnyájatoknak erőt, szerető gyermekeket, családot, barátokat. Mi büszkén tekintünk fel rátok. Annak idején, amikor Szent Lőrinc diakónustól a bíró az Egyház kincseit követelte, ő elé állított egy sereg szegény, beteg embert, mondván, hogy ők az Egyház kincsei. Ti is az Egyház kincsei vagytok. Isten éltessen, segítsen benneteket ezután is!” – buzdított Veres András.
ujhirek18.hu/Magyar Kurír   Fotó: Németh Péter/Győri Egyházmegye Sajtóirodája                                                     Vissza a fő oldalra